A sonlyóújlaki templom története

Somlyóújlak Árpád-kori templomának és egyházának történetéről forrásadatok hiányában alig tudunk valamit.

A templom építése egy igen régi, kultikus helyen, a Sutak-hegynek egy délre kiugró, a környezetet uraló és a völgyet innen könnyen szemmel tartható hegyfokán, a mai Templom-dombon kezdődött el.

Lévén a Wathák birtoka, a vidék igen gyér lakossága még sokáig őrizhette a pogány hitet. Némelyek szerint a templomot a régi hit védelmében 1045-ben kitört Watha-féle pogánylázadás leveretése emlékére építették.

A templom jóval a tatárjárás után épült, építtetője a már említett, Dunántúlon is birtokos Móric lehetett. Ez annál inkább valószínű, mert a templom sok tekintetben határozott rokonságot mutat a dunántúli falusi templomokkal (Őriszentpéter, Kallósd, Szigliget), melyeket szintén Móric építtetett. Entz Géza szerint a templom építése Móric újlaki birtokán 1258 után kezdődhetett el.

A templomhoz rendház is tartozott. Valószínű, hogy az Újlak és Kerestelek között fekvő gerlai kolostorról lehet szó, amely 1388-ban még állott. A kolostor létét bizonyítja a falu határában fennmaradt Tó-domb helynév az egykori halastó helyén.

A templom toronnyal épült, melynek alaprajza négyzetes. A második szinttől viszont nyolcszögbe megy át, a harmonikus átmenetet a négy sarkán elhelyezett félbevágott gúlák biztosítják, amelyek csúcsán kőkeresztek álltak. Ez a felépítés már a gótika kezdetét jelenti.

Az alsóbb szinten négy félköríves, román kori fejezetű oszlopokkal osztott ikerablakot találunk. A hajó belsejének két hosszanti oldalán folyosó vonul végig. Innen félköríves ablakok nyílnak a templomtérbe, melyeket olyan szögben helyeztek el, hogy a napsugarak egész nap besüssenek a hajóba. A két, jelenleg különálló folyosó valamikor egységes egészet alkotott, eredetileg az egész hajót megkerülte. A szentély lebontásakor ez az egység megszakadt.

Bizonytalan a falfolyosók eredeti rendeltetése. Egyesek szerint arra szolgált, hogy valamennyire megnövelje az amúgy is szűk templom befogadóképességét. Mások szerint ez a kialakítás kapcsolatba hozható a feltételezett építtetővel, Móric királyi udvarbíróval is, akinek magas rangja megkívánta egy külön hely kialakítását.

Közel fél évezred telik el anélkül, hogy a falu templomáról és egyházáról valamit is megtudhatnánk. A 18. század közepétől kezdve szaporodnak a templomra vonatkozó adatok. 1750 után igen változatosan alakul a templom története.

1751-ben kezdődött a templom általános javítása, de a munkálatok közben keletkezett tűz miatt a renoválás csak 1754-ben fejeződött be. Az égést és a templomújítás körülményeit a templom mennyezetén található tükörírásos feljegyzés örökítette meg: 1754. jul. 5.: Istenhez való buzgó / ságából a S. újlaki ref / ekla elsőben, építtették az magok köl / cségekból de tűz által elpusztulván / ismét 2cor építtette meg a szen / tek alamizsnájokból ez Istennek / sz. házat T: Ver(es) Ferencz ú / ram preadicator / ságában.

1775-ben épült meg a szószék a koronával együtt, valamint a karzat. Valószínű, ekkor készítette el a templom kazettás mennyezetét valamelyik környékbeli asztalosmester. A déli kapu elé épített előcsarnok gótikus toldaléképítmény és a hajó szentélyvégződése is újabb keletű hozzáépítés. A művészettörténeti szempontból értéktelen harangláb 1832-ben épült kőalapon.

Az egyházközségnek két harangja van, a nagyobbik 1930-ban készült Kudzsiron Klein Oszkár harangöntő műhelyében, a kisebbik felső részén cirádás indafonatok között felirat fut körbe: A Suta Újlaki reformata. sz. ekklesia öntetté anno 1792, alsó peremén pedig a harangöntő mester neve olvasható: Fuditme Georgius Lazar.

2012 májusától nagyszabású műemlékfeltárási és restaurálási munkálatok folynak.