Somlyó- vagy Sutak-Újlak.

Újlak 1281, Wylak 1434, Swthakfalva 1444, Swchakwylaka 1468, Swthak wylak, Suthakuylak 1476, Sutakújlak 1493, Wÿlak 1548, Sutak-Ujlak 1549, Wÿlaak, Swthakwÿlak 1553, Szuthak-Újlak 1560, Suta uilak 1590, Somlyó-Újlak 1703, Suta-Újlak 1741, Ulylak 1806.

A falu hajdan a Belső-mező nevű határrészében feküdt, miről tanúskodik a sok régi készítésű cserépedény s egyes házieszköz, melyeket az eke szántás közben időről-időre felvet innen. (A Belső-mezőn Tömlöcz-domb nevű hely is van.) Most a falu nagyobb része a Kraszna bal partján fekszik; a jobb parton fekvő kisebb rész (tizenöt ház) neve Elle.

1364-ben a határát állapítják meg.*

Egy 1434 máj. 13-dikán kelt oklevél szerint Báthori Lászlóné Anna a leánynegyed fejében kapta a Somlyóhoz tartozó Wylak birtokot is.*

1476 okt. 30-dikán a kolozsmonostori konvent Mátyás király parancsára a krasznavármegyei Wylak birtokba (előfordúl Maladé előtt) be akarja iktatni a már Maladénál is említett Parlagi Györgyöt és Károlyi Jánost, de Horváti Peres János a maga, Cseh Tamásné Anna és Ippi János nevében, {708.} Perecseni Pap Márton pedig Báthori Miklós és János nevében ellentmondottak.* Kitűnik egyszersmind, hogy Suthak István birtoka volt előzőleg Suthakuylak.*

1486 nov. 27-dikén Mátyás király Bélteki Drágfi Bertalannak adományozta ezt az Wylakot.*

1487-ben Báthori Szaniszló unokái, István fiai, János Miklós, Domonkos, Báthori Szaniszló szépunokája, István unokája, István fia, Zsigmond, perbe idézik Megyesaljai Lászlót és Istvánt, a Simon fia, János leszármazóit, ez Ujlak birtok tárgyában.*

1493-ban a krasznavármegyei Újlak prædium fordúl elő Szorossal, mikor meghagyják, hogy helyezzék vissza abba Báthori Miklóst és Domokost,* s iktassák be (Sutakújlak) Jánost és Zsigmondot.*

1533-ban Újlak egy évi tizedét Báthori Istvánnak adományozta Statilius, erdélyi püspök.*

1548-ban S. Báthori András egyik szolgáját, Szilágyi (Zÿlagy) Jakabot, a királynak tett hűséges szolgálataiért nemesi házhelylyel ajándékozta meg itt (Wÿlakon).*

1553-ban a krasznavármegyei Somlyóhoz tartozó Wÿlaakon 4 kapu után adóztatták meg a Báthori András jobbágyait, ellenben a Báthori Imreéit csak 1 után. Ezen 5 kapun kívül volt itt még 1 biró, 10 szegény, 4 servitor és 1 új ház.* 1604-ben a Somlyóaljához tartozó Vylak, Hídvég, Győrtelek, Szoros, Csehi és Kerestelek helységekben 2 jobbágyház fizetett adót Lónyai István részéről.*

1545-től – midőn Újlak* egyike azoknak, a részbirtokoknak, a melyekből Valkai Miklósné Álmosdi Csire Petronellát leánynegyed illeti meg, minek kiadására az említett Petronella meg is inti Báthori Szaniszlófi Andrást, Kristófot {709.} és Istvánt* – leginkább Hídvéghez igazodik a története. Az 1550–1641 évek története különösen egyező. A Báthoriak s Bánfiak, Csaholyi Ferencz, Gyulafi László, Donget Gáborné, Károlyi János, Surányi (Csarnavodai) János, Kállai Lőkös Ferenczné, Nagybányai Lónyai Zsigmond meg mások ismert neveivel találkozunk itt is.*

1685 aug. 21-dikén Nagy Pálnak és Lónyai Annának Újlakon lakó jobbágyai tanúskodnak egy, Somlyó-Csehin Lónyai Anna fejedelemasszony kérésére tartott tanúvallatásnál.*

1686 január 29-dikén Perecsenyi Nagy Andrásné Szentkirályi Katalin újlaki részbirtokához, mint vérrokonoknak, szintén van joguk Perecsenyi Lindvai, másként Kovács Mihálynak és nővérének,* a mint ezt ugyancsak láttuk Hídvégre vonatkozólag is.

1689 január 3-dika előtt Újlakon Bartos András nevű nemes lakott.*

1702-ben és 1703-ban Szathmár-Bagosi Pap Dávidnak van egy Kocsis Mihály nevű jobbágya, a kinek háza van s falusi bíró. Hatházi Balku Mihály fiainak, Pálnak, Lászlónak és Mihálynak egy felosztatlan részjószáguk van s azon jobbágyok: Sólyom János és felesége, Kutas Anna, Sólyom Gergely és felesége, Kutas Katalin.*

1718 előtt (Somlyó-Újlakon) Kémeri Thordai Istvánnak Kelemen György nevű jobbágya volt, kire azután Lévai Sámuelné, előbb Kémeri Bölöni Sándorné tette kezét, de negyven frtért fölszabadította.*

1741-ben a Bánfiaktól Suta-Újlak helységet önkényesen elvette s birtokában tartotta Somlyó város. Ezért Bánfi László, Zsigmond, Imre, Farkas, Péter és Dénes a maguk és a család {710.} rokonai nevében intő és bizonyító levelet adtak be a város ellen.*

1755 jun. 13-dikán Suta-Újlakon a Gencsi Zsigmondot és Keczeli Györgyné Gencsi Erzsébetet illető javakat írták össze.*

Az újlaki* jószág is azok között volt, a melyek felosztására intette 1759 febr. 5-dikén Gencsi Zsigmond id. Gencsi Györgyöt.*

1786 előtt Guthi Ferencz anyja részbirtokos.*

1806-ban ez Ulylakról összeírták a gr. Rédei, gr. Toldalagi, gr. Károlyi, Szentmarjai, Z. Kis, Posta?, Bőjti, M. Kis, Ardai, Liczkai, Bede és Kerekes birtokos nemes családok tagjait, összesen 18-at. Ezek kezén volt összesen 1 curia, 1 adómentes és 13 adózó lakótelek; 30 lakott és 7 puszta antiqua, meg 20 lakott és 12 puszta nova jobbágytelek. Legtöbb telke volt gr. Rédei Ádámnak (1 curia, 20 lakott, 3 puszta antiqua, 10 lakott, 7 puszta nova) és gr. Toldalagi Lászlónak (1 adómentes lakótelek; 3 lakott, 2 puszta antiqua; 7 lakott és 4 puszta nova).*

Egyházát megismertük már előbb, műemlékeink közt.*

Az egyházi anyakönyvek 1772-től kezdődnek, jegyzőkönyvei csak 1827-től vannak.

1773 febr. 12-dikén a következő úrasztali készlete volt az eklézsiának: két ónkanna, a nagyobbik ily felírással: «Ez kannát csináltatta Somlyó Ujlaki Eclesiához Isten dicsősségére, ugyan Somlyó Ujlaki Orbán Istvánné eözvegy asszony. Die 8-a Julii Anno Dni 1669.», a kisebbik pedig, melynek fedelén az 1694. évszám fordúl elő, a következővel: «Ujlaki Eclesia számára» stb.; egy harmadik kanna, körülbelül egy itcze űrtartalmú; egy sávos új abrosz; egy gyolcs, de virágosan megvarrott, csipkézettel való régi abrosz; egy harmadik, fekete {711.} selyemmel körülvarrott és szegletein virággal kivarrott abrosz; egy keszkenő, négy szegletén fehér selyemmel virágosan kivarrva, közben-közben skófiummal elegyesen; egy más, fehér, fekete, zöld és ezüst fonallal kivarrott fehér keszkenő; egy harmadik, vörös selyemmel és ezüst fonallal varrott fehér keszkenő következő felírással: «Isten dicsősségére az Ujlaki Eclesiához adot 1704 Pipis Istvanné.»; más, fehér és zöld selyemmel megvarrott patyolat-keszkenő; két óntányár «S. Ujlaki 1750.» bemetszéssel. 1774-ben egy karmazsin színű, körül virággal, közepén egy csillaggal ékesített, selyemmel varrott fehér keszkenőt N. Pátzai István adott. 1775 február 26-dikán «Só Hadnagy» nemes Dobozi Mihály és neje, Borosnyai L. Anna egy az úrasztalához való, a négy szegletén és a közepén mindenütt arany-ezüst fonallal varrott, virágokkal ékesített és arany fonallal körülvett egészen nagy patyolatkeszkenőt {712.} adott;* egy fertályos ezüst poháron, melynek szája, s kívül is némely része aranyozott, a következő felírás olvasható: «Anno 1793. Gr. Teleki Kata és kedves fia G. Rhédei Ádám a suta ujlak reformáta eclésia számára ajánlotta e poharat Isten dicsősségére. Kinek is symboluma I. Mos. 22. 14. Az úr gondot visel.»; egy belül aranyozott kis ezüst tányér, melynek szélén az előbbivel egyező felirat olvasható.

SOMLYÓ-ÚJLAK.

A papi javadalom egy 1773-diki díjlevél szerint: «minden különös kenyeres (t. i. házas) ember»-től két öreg somlyai véka búza, 1 frt, egy nyolcz ejteles veder bor. A hivek három földet megszántanak kétszer, bevetik a prédikátor magvával, felaratják, behordják, de már az aratását csak szivességből teljesítik. Tartoznak egy rétet lekaszálni, a szénát felgyűjteni és behordani, fát elegendőt adni. A kereszteléstől egy tyúk, egy kenyér, a halott felett való prédikálástól egy forínt jár. Az özvegyasszonyok, ha örökséget bírnak, félbért, ha guzsalyosok, három sing vásznat adnak.*

Papjai: Zilahi Mihály, Kállai Jánost az 1686 szeptember 18-dikán Debreczenben,* Váczi Pál domesticust az 1673 szept. 30-dikán Diószegen,* Csatári Imrét az 1702 julius 2–3. napjain Nyír-Bátorban,* Bányai Pétert az 1713 junius 8-dikán Csatárban tartott* közzsinat küldte. 1750 táján Veres Ferencz, 1754 jan. 17-dikén Veres Márton lelkész az egyháztól egy házhelyet kért, hová házat építhessen s oda magát végső napjaira családjával együtt megvonhassa. Az egyházközség, tekintve a lelkésznek az egyházban véghezvitt lelkiismeretes működését, s hogy az azon időben elégett templom felépíthetésére, midőn már a segélyforrás is kimerűlt, tizenhat forintot adományozott és más beneficiumot is adott, a lelkésznek maradékról maradékra építhetés végett alkalmas helyet adott, úgy azonban, hogy ha valaha a lelkész maradékait háborgatnák, {713.} a tizenhat forintot is vissza kell fizetni ezek kezéhez. 1772–1773. Nagy Miklós, 1773–1795. Pap Ferencz, 1795-1801. Fejes Sándor, 1801–1819. Váncza Mihály, 1819–1823. Alszegi Sámuel, 1823–1833. Barabás János, 1833–1845. Vásárhelyi György, 1845–1853. Fogarasi Tiboldi István, 1853–1856. Papp József, 1856–1871. Fazakas Mihály, 1871–1877. Baló József, 1877–1881. Fejér Ferencz lompérti, Kiss Albert kémeri és Nagy László szilágysomlyói lelkészek, mint beszolgáló papok, 1881-től Molnár Gyula.*

A gör. kath. hívek a maladéi egyházhoz tartoznak.*

Az egytantermű elemi népiskola evang. reform. jellegű.

Báthoriaknak 1529-ben három jobbágyuk volt, itt ezek Kovács és Bakus nevűek.*

Somlyó várának 1594-diki Urbariuma négy kapuszámot, egy puszta házat s egy puszta házhelyet említ Ujlakról.* Az 1658-diki tizenhárom családot s tizenöt puszta háztelket.

Jobbágyszolgálmányait (1594- és 1658-ból) már előbb láttuk.* 1669-ben tartozott a falu 208 kősót kiszállítani az aknáról Somlyóig, két ökörrel adózott, a melyeket Gyarmatra kellett hajtania.*

1675-ben Bokor Mihálynak 3 fia, 4 ökre, 3 tehene, 1 tulka, 1 juha, 6 disznója, 4 méhe, a feleségének előbbi urától 2 fia van, Bokor Ferencznek 1 fia, 3 ökre, 2 tehene, 3 disznója.*

A tizenhetedik századból Lónyai Anna fejedelemasszony szilágyi jószágáról fentmaradt lelettárba Ujlakról csak egy jobbágy van fölvéve.* A szilágyi és erdélyi jobbágyokról fentmaradt jegyzék szerint (Suta Vÿlakon) szintén egy jobbágy jutott Lónyai Margitnak.*

A falu 1715-ben lakatlan, 1720-ban 13 háztartás, 12 magyar, 1 oláh, fizetett adót; lélekszáma tehát 117 lehetett.*

{714.} 1847-ben népessége 472 lélek, ebből r. kath. 12, g. kath. 27, evang. reform. 425, izr. 8.* 1890-ben 548 lakosa van; nyelvre nézve magyar 520, tót 1, oláh 27; vallásra nézve r. kath. 23, gör. kath. 27, evang. reform. 486, izr. 12. Házak száma 120.

1720-ban szántóföldje 36 köblös, rétje 400 kaszás, szőlő 24 kapás.*

1895-ben gazdaságainak száma 146. Területe 1684 katasztrális hold, a melyből szántóföld 590, rét 358, erdő 347, legelő 177, szőlő (parlag) 95, beültetve 1, kert 51, terméketlen 65 hold.*

A községnek 1900-ban 9288 K 20 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 2801 K 98 f.

Utczái: Fő-, Kis-mező-, Alsó-, Templom-, Felső-, Alszeg- és Felszeg-utcza.

Határrészei: Belső-Mező, Kopasz-cser, Köszörű-domb, Fűzkút, Kis-kút, Eresztvény, Galagonyás, Sűrű, Nádas, Tó, Lonka, Középső-mező, Külső-mező, utóbbi másik neve Maladéi határrész, Nyillas, Tó-domb, Tömlöcz-domb, Hatház-árka. Erdők: Sutak, Nyesett-erdő, Bükk-hát, Kis-kúti erdő, Medvés és Sűrű. Cserés-bokros helyek: Kopasz-cser, Kis-kút-cser és Tisztás. Szőlőhegyek: Magura, Külső-hegy, Kis-mező, Csahóczi. Kőszikla: Sutak. A Tó-domb a monda szerint halastó volt, melyben az apáczák halásztak. Alakja kör. A Hatházárka a Magura erdő-borította, északi részén van. Ez a rejtett hely szolgált a tatárok elől elmenekűlt népnek buvóhelyül. Védték ezt egyfelől a nagy és szövevényes erdők, másfelől pedig a nádassal borított ingoványos, mocsaras helyek.

Patakjai: Puszta-, Maladé-, Sáncz- és Vidonya-patak. Az utóbbi a Tó-domb közepén folyik. Forrásai: Drágány-csorgó és Kis-kúti forrás. Kútjai: Udvari kút, Papi kút, Rectori kút, Falu kútja, Diósi kút, Fűz-kút, Kis-kút és Elle-kút.